Páros: MiyukixFuruya
Korhatár: 18+
Szavak száma: 685
Figyelmeztetés: erőszak és minden csúnya dolog, ami megzavarja a lelki békédet. De halál komolyan!
Ki akartam próbálni valami egészen újat, olyat, amit eddig még nem írtam, azaz nem fluff... Így lett a teljes ellentéte, egy sötét, beteg, gonosz szösszenet. Sajnálom Miyuki, de ha nem mutatod meg a kedves, aranyos énedet, így maradsz meg a fejemben... Szóval tényleg az olvassa, aki nem aranyos, szeretetteljes ágyjelenetre vágyik. Azaz ágyjelenet az van, csak...
Már attól kemény leszek, ahogy belemarok nyakad
érintetlen bőrébe, és érzem, ahogy minden izmod összerándul és megfeszül az
élvezettől. Furuya, a tested már attól remeg, ha végighúzom ujjamat a
kulcscsontodtól egészen a csípőd vonaláig. Megízlelem a torkodat, és te már
önkívületben hánykolódsz alattam. Az arcod is végre feléled, és feltárulnak a
mocskos, buja érzéseid előttem. A mellkasod nem a szapora levegővétel miatt
emelkedik olyan nagyra, azt akarod, hogy a mellbimbódat harapjam és szívjam. A
csípőd is kéjelegve feszül az enyémnek és minden álarc leomlik rólad.
Egy kéjsóvár ribanc lett belőled, Furuya. Vajon mindig is így képzelted el, mikor kiverted magadnak, és rám gondoltál?
A füledbe lehelek, és te már vinnyogsz az élvezettől. A tested ide-oda ráng, és türelmetlenül markolsz a vállamba kapaszkodó gyanánt. De itt nem lesznek kapaszkodók számodra. Zuhanni fogsz, és én löklek a szakadékba.
Síkosítóval bevonom az ujjaimat, nem sajnálom, jó vastagon folyatom rájuk, mégis csak az első alkalma. Az elsőnél hátraveti a fejét, de még erősen koncentrál, a másodiknál már a lepedőt karmolja, a harmadiknál pedig izzadtságcseppek folynak végig a combján. Lenyalom őket, mert baromira felizgatnak a hosszú, vékony lábai, amik sápadtan reszketnek a félhomályban. Talán elmennék úgy is, ha csupán harapdálnám őket, de most más dolgom van.
Fölé támaszkodok, szürke szemeit keresem, és megvárakoztatott, kőkemény farkam a bejáratához igazítom. Lassan csúszok belé, ám azonnal megérzem izmai feszülését, amik nem engednek tovább.
Furuya, hiába küszködöd vissza magadba a hangod, már a fekete hajad is csurom víz az izzadtságodtól. És ez mindennél jobban felizgat.
- Az izmaid. Lazítsd el.
- Nem megy… - Remeg a hangod, te félkegyelmű dobó, te hatalmas szörnyeteg. – Nem fog menni… Fáj. – Az én farkam is fáj, annyira merev már.
Kicsúszok belőle, várok egy kicsit. Az izzadtság már mással is keveredik az arcán.
- Újra megpróbálom. Ne szorítsd össze. – Határozottabban hatolok be, és ezúttal nem tűrök ellenállást. Akármennyire érzem izmai akadályát, úgy lüktet bennem a vér, hogy nincs az az Isten, hogy megint kivegyem.
- Neh…! Ne!
- Mindjárt bent van mind.
- Kérlek…
Tövig belélököm magam, és megtámaszkodok a vállai felett, arca tömény kínról árulkodik. Furuya, tán csak nem vagy tisztában azzal, hogy kinek adtad oda magad?
Ömlenek a könnyei, és egyre csak könyörög, a hangja vékony és nyögésekkel tűzdelt. Én pedig egyre csak lököm és lököm magam belé, a húsába döföm magam, és minél inkább sír, én annál keményebb leszek. Furuya, a verítékben úszó tested kurvára izgató. A hangod olyan riadt és meggyötört, hogy végigfut rajtam a libabőr a gyönyörtől. Markomba fogom a te farkad is, hogy ne legyek annyira kőszívű. Erre már nyögsz is az elfojtani akaró kiáltásokkal együtt.
Egy ribanc vagy, a tested nem képes hazudni. Hosszú combjaidba vájom a körmöm, és veled tartok az őrület szakadékába. Megháglak, mint csődör a kancát, beléd marom a szégyen örömét. Ki vagy tárulkozva előttem, az első embernek, aki most felhörögve élvez beléd és gyötri tovább a testedet. Az én kezem alatt vonaglasz legelőször ilyen kéjesen, érzem, ahogy lüktet ujjaim alatt a vér, tűzforró húsod égeti az enyémet.
Csúcsra érkezésed minden rezzenését figyelemmel követem, tested kecses ívbe feszül, a lepedő fájdalmasan gyűrődik markod alatt, és fehér élvezet fröccsen köldöködre. Nézzenek oda, Furuya, tényleg te lennél ez a reszkető, nedvességben ázó kielégült kéjenc, akitől ütők rettegnek a pályán és tehetetlenül lengetnek égbekiáltóan magas labdáidra? A te szeretett dombod most szakadékká süllyedt.
Fölé támaszkodom, szürke szemei már megint élettelenül merednek rám, azonban ajkai szétnyílva, nyáltól csillogva és megduzzadva kérlelnek. Közelebb hajolok, szemei pedig megélénkülnek, az orgazmustól csillognak. Vigyorra húzom a számat, majd kicsúszok belőle, zsebkendőért kutatok, letörölgetem a hasát, majd fenekét is, végül vagy öt darab összegyűrt zsebkendő landol a szekrény tetején, az emeletes ágy mindeközben búsan nyikorog alattunk.
Visszafordulok, és te összekuporodva fekszel, háttal nekem. Olyan kicsire összehúzod magad, amilyenre csak bírod a te magasságoddal. Most mégis kisgyerekké mész össze. Embrió póz, a születés kezdete. Furuya, te újjászülettél. Az én alkotásom is vagy már. Valami végleg meghalt benned, hogy egy másik születhessen. Már az én művem is vagy.
A rettegett dobó még mindig reszket, én pedig átölelem verejtéktől átnedvesedett testét.
- Holnap kifulladásig dobhatsz nekem. – Hümmögsz egyet, és én tudom, hogy szörnyen örülsz.
Furuya, nevetségesen könnyű téged boldoggá tenni.
Egy kéjsóvár ribanc lett belőled, Furuya. Vajon mindig is így képzelted el, mikor kiverted magadnak, és rám gondoltál?
A füledbe lehelek, és te már vinnyogsz az élvezettől. A tested ide-oda ráng, és türelmetlenül markolsz a vállamba kapaszkodó gyanánt. De itt nem lesznek kapaszkodók számodra. Zuhanni fogsz, és én löklek a szakadékba.
Síkosítóval bevonom az ujjaimat, nem sajnálom, jó vastagon folyatom rájuk, mégis csak az első alkalma. Az elsőnél hátraveti a fejét, de még erősen koncentrál, a másodiknál már a lepedőt karmolja, a harmadiknál pedig izzadtságcseppek folynak végig a combján. Lenyalom őket, mert baromira felizgatnak a hosszú, vékony lábai, amik sápadtan reszketnek a félhomályban. Talán elmennék úgy is, ha csupán harapdálnám őket, de most más dolgom van.
Fölé támaszkodok, szürke szemeit keresem, és megvárakoztatott, kőkemény farkam a bejáratához igazítom. Lassan csúszok belé, ám azonnal megérzem izmai feszülését, amik nem engednek tovább.
Furuya, hiába küszködöd vissza magadba a hangod, már a fekete hajad is csurom víz az izzadtságodtól. És ez mindennél jobban felizgat.
- Az izmaid. Lazítsd el.
- Nem megy… - Remeg a hangod, te félkegyelmű dobó, te hatalmas szörnyeteg. – Nem fog menni… Fáj. – Az én farkam is fáj, annyira merev már.
Kicsúszok belőle, várok egy kicsit. Az izzadtság már mással is keveredik az arcán.
- Újra megpróbálom. Ne szorítsd össze. – Határozottabban hatolok be, és ezúttal nem tűrök ellenállást. Akármennyire érzem izmai akadályát, úgy lüktet bennem a vér, hogy nincs az az Isten, hogy megint kivegyem.
- Neh…! Ne!
- Mindjárt bent van mind.
- Kérlek…
Tövig belélököm magam, és megtámaszkodok a vállai felett, arca tömény kínról árulkodik. Furuya, tán csak nem vagy tisztában azzal, hogy kinek adtad oda magad?
Ömlenek a könnyei, és egyre csak könyörög, a hangja vékony és nyögésekkel tűzdelt. Én pedig egyre csak lököm és lököm magam belé, a húsába döföm magam, és minél inkább sír, én annál keményebb leszek. Furuya, a verítékben úszó tested kurvára izgató. A hangod olyan riadt és meggyötört, hogy végigfut rajtam a libabőr a gyönyörtől. Markomba fogom a te farkad is, hogy ne legyek annyira kőszívű. Erre már nyögsz is az elfojtani akaró kiáltásokkal együtt.
Egy ribanc vagy, a tested nem képes hazudni. Hosszú combjaidba vájom a körmöm, és veled tartok az őrület szakadékába. Megháglak, mint csődör a kancát, beléd marom a szégyen örömét. Ki vagy tárulkozva előttem, az első embernek, aki most felhörögve élvez beléd és gyötri tovább a testedet. Az én kezem alatt vonaglasz legelőször ilyen kéjesen, érzem, ahogy lüktet ujjaim alatt a vér, tűzforró húsod égeti az enyémet.
Csúcsra érkezésed minden rezzenését figyelemmel követem, tested kecses ívbe feszül, a lepedő fájdalmasan gyűrődik markod alatt, és fehér élvezet fröccsen köldöködre. Nézzenek oda, Furuya, tényleg te lennél ez a reszkető, nedvességben ázó kielégült kéjenc, akitől ütők rettegnek a pályán és tehetetlenül lengetnek égbekiáltóan magas labdáidra? A te szeretett dombod most szakadékká süllyedt.
Fölé támaszkodom, szürke szemei már megint élettelenül merednek rám, azonban ajkai szétnyílva, nyáltól csillogva és megduzzadva kérlelnek. Közelebb hajolok, szemei pedig megélénkülnek, az orgazmustól csillognak. Vigyorra húzom a számat, majd kicsúszok belőle, zsebkendőért kutatok, letörölgetem a hasát, majd fenekét is, végül vagy öt darab összegyűrt zsebkendő landol a szekrény tetején, az emeletes ágy mindeközben búsan nyikorog alattunk.
Visszafordulok, és te összekuporodva fekszel, háttal nekem. Olyan kicsire összehúzod magad, amilyenre csak bírod a te magasságoddal. Most mégis kisgyerekké mész össze. Embrió póz, a születés kezdete. Furuya, te újjászülettél. Az én alkotásom is vagy már. Valami végleg meghalt benned, hogy egy másik születhessen. Már az én művem is vagy.
A rettegett dobó még mindig reszket, én pedig átölelem verejtéktől átnedvesedett testét.
- Holnap kifulladásig dobhatsz nekem. – Hümmögsz egyet, és én tudom, hogy szörnyen örülsz.
Furuya, nevetségesen könnyű téged boldoggá tenni.
Nagyon tetszik^^
VálaszTörlésKöszönöm, örülök neki~ owo
VálaszTörlésHelló!
VálaszTörlésElőszónak annyit, hogy a blogspot nem engedi a teljes véleményemet egybe, így valszeg kettészedeti, velem, vagy még több részrexD
Hirtelen nem is tudom, hogyan kezdjem, pedig van mondanivalóm bőven^^”. Az első az, hogy köszönöm, hogy vagyxD. Tényleg. Személy szerint szeretem a DnA-t, noha az elején ilyen unaloműzőnek használtam, mostanra már epic fujoshi szinten várom, hogy lefordítsák az újabb részeket, sőt nem átallottam angolul olvasni, megcsalva a nem létező magyar alkotókat… Ehh. Aztán pont egy fontosabb tesztem előtt láttam, hogy ace no diamond van afs-en. Hát valami minősíthetetlen, emberinek nehezen titulálható viselkedéssel vizsgáltam meg közelebbről a kicsikét. Szerencsére shot és befejezett – bár ha shot nyilván befejezett,d e éjszaka nem vagyok valami gyors észjárású -, nem is hosszú, jackpot! Ám sajnos tanulmányaim elrángattak a monitor elől, még az előtt, belemerülhettem volna. Kb. úgy nézett ki a helyet, mintha elvittek volna egy cukrászdába, azt mondták volna, hogy azt választod, amelyik tetszik, de nem eheted meg… Így visszatértem, hogy kiegyem a sütőmestert a vagyonából^^. Nekem bejön az ilyen rövid, nyers, vad dolog, noha nem rajonok a pwp-ért. Sőt, hogy őszinte legyek a párosért se, de na, miyukit bírom, tehát kötelező olvasmánynak tekintettem. Az animében egy tahó, nincs rajta mit szépíteni. Okos, éles a nyelve, tehetséges, szóval, ha a valóságban létezne, valószínűleg sok ember gyűlölné. Olyan tipikus, mindig tudja, mit kell mondani, és hogyan. A történetedben is egy tahó – de ez amolyan bók – szóval sikerült visszaadnod egy részét, annak, ahogyan én látom. Viszont szerintem miyukiban van mások iránt tisztelet. (Bár ha olyan karaktertípust kellene mondanom, aki mindig tisztelet tanúsít mások iránt, nem vele kezdeném a sort, sőt tanba kb. utálja, emiatt…) Legalábbis azok iránt minimálisan tanúsít, akiknek hív, vagy fog, akik a csapattársai, akik a riválisai, vagy akár csak az iskolatársai, tanárai tekintetében. Furuyát is tiszteli valahol, noha néha épp az ellenkezőjéről próbál minket meggyőzni a szörnyújonc, meg hasonló kedves jelzőkkel. Elöljáróban tisztázzuk, nincs bajom a vulgaritással, pláne nem sportaniménél, de ha ezzel az elemi vágyat akartad érzékeltetni, akkor nem feltétlen ez volt számomra a legjobb módja. Itt alakult át nálam Miyuki pozitív értelemben tahó karaktere negatívba.
Nem azt mondom, hogy nem figyel másra, mert végig a dobó reakcióit figyelte, hanem inkább a természetesen ösztönös dolgokat, mintha fel akarta volna használni ellene. Pontosan miért is szexeltek? Mert a szeretkezni szó valahogy nem akaródzik a word lapjára mászni a billentyűzetről. Nem a nyers részletező leírás miatt, mert mondom, az bejön, mint stílus. Mi volt Kazuya célja? Megtörni, kisajátítani, „boldoggá tenni”? Vagy csak a hecc kedvéért feküdt le vele, esetleg mert kanos volt? Ezt egy kicsit jobban kifejezésre juttathattad volna. Szóval azt éreztem, hogy a fogó teljes mértékben alábecsüli a partnerét, amolyan felsőbbrendűségi komplexusba szenvedő, gőgös, számomra már visszataszító személyiséggel rendelkezik. Távol áll tőlem a nyál, a romkom meg még inkább… De hiányoltam a tiszteletet. Nem a Furuyának, a szexpartnernek, a férfinak járó tiszteletet, hanem az embernek járó tiszteletet. Akármilyen negatív véleménnyel van adott esetben az aktív fél a passzívról, akármennyire is utálja, a testen, a nyers húson, az ösztönön kívül mást is szeret benne. Tök mindegy mit, lehetnek a körmei, a hangja, a kedvessége, vagy mosolya. Különben mi különböztetne meg minket az állatoktól? És ez abszolút nem lenézés az állati faj iránt. Vagy ha ennyire nem bírja, miért kerül vele ilyen közvetlen kapcsolatba? A céltalan dugás akkor lenne számomra életszerűbb, ha csak ebben a pillanatban találkoztak volna. Miyuki számomra inkább egy tudóspalántához hasonlít, akit korlátol a fizikai valóság, de ezt nem utálja, hanem szereti, kihívásnak tekinti, amolyan minden napot eltölteni a lehető legszórakoztatóbban, legkreatívabban. De ő sem felsőbbrendű, vagy feljebbvaló, vannak hibái. Ám egy tudós sem becsüli le a környezetét, pont azért, mert fel tudja mérni relevánsan, ésszel azt a valóságot, amiben él. Az állatorvos nem tekinti kevesebbnek azt a papagájt, aki a ketrecében eltörte a szárnyát, vagy a lábát, mert pontosan tudja, mik a határai a papagáj tudatának. Az, hogy egy élőlénynek mekkora kiterjedt tudata van, nem hinném, hogy megfelelő összehasonlítási alap. Nem túl érett dolog, lebecsülni valakit ez alapján, még miyuki kazuyától sem.
VálaszTörlésKicsit sajnáltam a passzív felet, noha nem szimpatizáltam vele sosem, sőt… De én biztosan, sosem akarnék ilyen partnert, még csak a pontos időt, se kérdezném meg tőle. Ennek ellenére a stílus bejött, a fandom még inkább^^ Mint azt mondtam, a párosítás, nos, öhxD. De asszem ezek után nem fogom annyira utálni Furuyát, mint eddig
Egyébként, mint mondottam az aktív fél többi tulajdonsága, mint zsenialitás, jó megfigyelő készség, férfiasság – abban a tekintetben, hogy egy adott helyzet uralása, dominancia – átjöttek, de hiányzott a humor, amit tudom jól, furuya személyével összetéve nehezebb kihozni ebből a karakterből, de ettől függetlenül még hozzá tartozik. Fluffot nem olvastam még tőled, így nem tudok relevánsan nyilatkozni, de ha valóban H/C-ben ez volt az első próbálkozásod, akkor kimondottan jól sikerült szvsz. Lehet, hogy kihagytam pár dolgot, ha eszembe jutnak feltétlenül pótlom, és köszönöm, hogy olvashattam
ui.: aztán abbahagyomxD, szóval én alapvetően afsen olvastam ezt, és az ott írtakra reagáltam, de az ellenőrző kódot valamiért sosem akarta elfogadni o.o
VálaszTörlésElőször is nagyon köszönöm ezt a széép hosszú kommentet, az író örül, ha akár egy kicsit energiát is belefektet valaki a véleményadásba, de amikor ennyi energiát! :D
TörlésTök érdekes, mert én is úgy jártam az animével, hogy az elején kifejezetten idegesített és így hébe-hóba megnéztem, aztán történt valami fordulat, jöttek az izgalmak, és mára én is belebolondultam. Azt kifejezetten sajnálom, hogy nem kedveled Furuyát, nekem ő az abszolút kedvencem, és úgy szeretem, mint egy anyatigris a kis béna-nyomi-szerencsétlen kölykét. :D De ennek ellenére minden tiszteletem, hogy elolvastad!
Na igen és akkor ott van Miyuki. Azt el kell árulnom, hogy eddig mindegyik fanfic-emben máshogy sikerült ábrázolnom, és néha aggódni kezdtem, hogy túl tahóra sikerült, mint az animében... Hogy ebben a shot-ban mi volt a célja? Igazából magam sem tudom, én ezt a ficet valami elborult kísérletezgetésnek használtam fel, mert elegem volt a sok nyálból, amiket produkáltam, többnyire saját magamnak. Szóval itt kiborult a nyálvödör, és kipróbáltam valami eddig tőlem szokatlant.
Említetted ezt a tisztelet témát, szerintem Miyuki csak a nála idősebbeket, vagy általa elismert tapasztaltabbakat/profibbakat tiszteli (pl Chris erre szerintem jó példa). A dobókkal szemben pedig egyszerűen élvezi, hogy nem untakozhat a különböző tulajdonságaik mellett... :D
De elfogadom a kritikádat, nincs eléggé kidolgozva ez a shot, és megértem, hogy több dolgot hiányoltál belőle. Mondanám, hogy van még itt fent 2 AoD ficem, de "sajnos" mindkettő MiyuFuru páros, meg kis (nagy) spoilert is tartalmaznak, de majd látod.
Szóval köszönöm ezt a hosszú véleményt és az időt/energiát amit ráfordítottál. :)